Idézet a riclanni Bolo mester "Antaloor: a múlt, a jelen, s a jövő" című művéből:

"A Császárunk története - melyet a Cathatlontól Új-Ashosig suttogott szóbeszédekből állítottam össze - éppen olyan gazdag fordulatokban, mint változatokban. Utazásaim során azonban egyetlen momentum újra meg újra visszatért, s így ez igaznak tekinthető...

Ez egy család története.

Jelenünket megelőző számtalan esemény ellenére a történet gyakran kezdődik a cathaloniai zsoldos hőstetteivel, kit húga is elkísért útjára. Mikor egyik pillanatról a másikra megjelentek világunkban, testvéri kapcsolatuk mélysége meghaladta a legtöbb ikerpárét; a lány volt a fiú lelkiismerete. A fiú pedig a lány kardja.

Azonban az erre épülő biztonságukat és bizalmukat hamarosan próbára tették az események. Amikor lerohanták őket ellenségeik, a leány megsebesült. A zsoldos kétségbeesésében magára hagyta húgát, hogy segítséget hívjon. Mire visszatért, a lány eltűnt...

Hónapokon át kutatott húga után, bejárva a kontinens messzi határvidékeit is annak reményében, hogy rábukkan a leány túlélésének nyomára. A Zsoldos utazásairól szóló meséket még ma is regélik minden kocsmában, bár jócskán beleszőttek pletykákat, s elméleteket arról, mi lehetett az ikerpár céljának valódi természete: rossz előjel, mely magának Aziraalnak, a bukott tűz istennek a visszatérését harangozta be.

Néhányan azt mondják, legyőzte húga fogva tartóit. Mások pedig állítják, hogy csatlakozott hozzájuk. Ám a legzavarbaejtőbb részlet mind közül - s ettől a csontomig átjár a félelem -, hogy a mi névtelen bajnokunk esküdt ellensége nem más, mint maga Gandohar császár.

Ahogy az Emberek és Orkok közti háború lassan a végéhez közelgett, a túlélők megerősítették, vagy épp alábecsülték, hogy ilyen szellemi erő maradt volna meg a veszteségek közepette...

De néhány pletyka csak nem szűnt meg.

Míg új uralkodónk zsarnoksága szétterjedt a Vahkmaar kastély falain túli világban, egy dolog biztos maradt: az ikerpár meséit gyakran egy kalap alatt emlegetik azokkal, akik lázadást kívánnak szítani..."